Birján-Birjan Horvát Kisebbségi Önkormányzat

A falu történelme

Területe már az őskortól kezdve lakott volt, időszámításunk kezdete előtt 2000 körül rézkori, de tulajdonképpen már bronzöntőműhely létezett itt. Az itt élő törzsek a péceli kultúrához tartoztak. A község az Árpád-korban először Berán, Byrán néven szerepel. 1332-ben már plébániája van, tehát nagyobb település. A törökdúlás idején elnéptelenedett, bár az 1565-ös török adóösszeírásban még 5 házzal szerepel. A török kivonulása után, az 1696-os és az 1702-es összeírások ismét élő faluról számolnak be, 9 bosnyák jobbágyot említenek. A 18. századtól néhány magyar család is letelepedett itt, a század végére a nem magyar ajkúak között is mindinkább terjedt a magyar nyelv ismerete. 1930-ban Birjánban és a hozzátartozó Beretváspusztán, valamint Engelmajorban 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakost írtak össze. A nemzetiségi összetétel lényegesen ma sem változott, bár az új betelepülők többsége magyar anyanyelvű.