Magyarországi horvátok

A horvát nemzet rendkívül változatos kulturális háttérrel rendelkezik, ami igaz a magyarországi horvátok esetében is. A magyarországi kisebbségek közül sajátságos helyzetben van, mert eredete, nyelvjárása és kulturális sajátosságai szempontjából az egyik legszínesebb, legösszetettebb kisebbségi közösség.
A magyarországi horvátság különböző korokban érkezett mai lakóhelyére, de horvátok már az Árpád-korban is éltek a mai Magyarország egyes vidékein, például a Dráva mentén. A kutatók általában egyetértenek abban, hogy többségük a török hódoltságot megelőző, vagy a hódoltság korában, illetve Magyarország török alóli felszabadulása utáni vándorlási (migrációs) folyamatok során, a 15. és 18. század között került a Dunántúl, a Duna mente, illetve a Dél - Alföld tájaira.
A magyarországi horvátok különálló területeken élnek: Pécs, Mohács környékén, a Dráva mentén, Baja és Budapest környékén valamint Nyugat-Magyarországon.
A Pécstől délre eső falvak horvát népességét bosnyákoknak hívjuk. Ők Boszniából érkeztek Magyarországra.
A Mohácson és környékén élő horvátokat sokácoknak nevezik. A Dráva menti horvátok túlnyomó többsége Hercegovinából származik. A Duna bal partján, főleg Baja vidékén, a horvátok többsége bunyevác származású. Budapesten és környékén, Szentendrén, a horvátok többsége eredetileg Dalmáciából származott. Néhány eredetileg horvát település található még a Kisalföldön is, Győr környékén (például Hidegségben).
A nyugat-magyarországi horvátokat grádistyei horvátoknak nevezik.

A 2006-os önkormányzati választások során összesen 115 horvát kisebbségi önkörmányzat alakult Magyarországon. Ez az összes magyarországi kisebbségi önkormányzatok 6%-át jelenti. A horvát nemzeti önkormányzat listájára összesen 29 731-en adták le szavazatukat, ami megközelítőleg a duplája annak a számnak, ahányan Magyarországon horvátnak vallották magukat a 2001-es népszámlálás adatai szerint.

Forrás: Wikipédia
Sulinet/Örökségtár
Crosavaria
Sokcsevics Dénes: A magyarországi horvátok története